Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) nemzetközi bíróság, amelynek székhelye Strasbourg, amely olyan személyektől, szervezetektől és cégektől fogadhat el kérelmet, amelyek az Emberi Jogok Európai Egyezményének körébe tartozó valamely joguk megsértését állítják.
Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről nemzetközi szerződés, amelyben a legtöbb európai ország arra vállalt kötelezettséget, hogy bizonyos alapvető jogokat tiszteletben tart. Az ekként garantált jogokat részben maga az Egyezmény tartalmazza, részben pedig az 1., a 4., a 6., a 7., a 12. és a 13.
A Bíróság funkciója az Emberi Jogok Európai Egyezményének az alkalmazása. Feladata annak biztosítása, hogy az államok tiszteletben tartsák az Egyezményben foglalt jogokat és biztosítékokat. Ezt az egyének — vagy esetenként államok — által benyújtott panaszok (ún. „kérelmek”) megvizsgálásának útján látja el. Ha megállapítja, hogy valamelyik tagállam megsértette ezeket a jogokat és biztosítékokat, ítéletet hoz. Az ítéletek kötelező jellegűek: az érintett államok kötelesek azokat végrehajtani.
Nem szükséges, hogy a kérelmező az Európa Tanács valamely tagállamának állampolgára legyen. Elegendő, ha a sérelmezett jogsértést azon államok valamelyikének „joghatósága” alatt — általában azok területén — követték el, amelyekre nézve az Egyezmény kötelező. Csak akkor van helye kérelemnek, ha a sérelmezett intézkedést vagy mulasztást az érintett állam(ok) valamely hatósága (pl. bíróság vagy közigazgatási szerv) tette, ill. követte el. A Bí róság nem foglalkozhat egyének kel vagy magánintézményekkel, pl. gazdasági társaságokkal szemben benyújtott panaszokkal. A kérelmezőnek személyesen és közvetlenül kellett az állított jogsértés áldozatául esnie. Nem nyújtható be általános jellegű panasz valamely jogszabállyal vagy intézkedéssel szemben például azért, mert az méltánytalannak tűnik; továbbá nem nyújtható be panasz más személyek nevében (kivéve, ha a panaszt benyújtó személy hivatalos képviselő, és a képviseltek személyazonossága egyértelmű). A Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel annak vizsgálatára, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményén kívül valamely más nemzetközi szerződést — pl. az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát vagy az Európai Unió Alapjogi Chartáját — megsértették-e.
A kérelmezőnek minden olyan jogorvoslatot igénybe kell vennie az érintett államban, amely alkalmas lehet arra, hogy orvosolja a sérelmezett helyzetet (ez általában a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz benyújtott keresetet, ill. — ha erre van lehetőség — a fellebbviteli bíróságokhoz, ill. a Legfelsőbb Bírósághoz / Kúriához benyújtott jogorvoslatokat jelenti). Nem elegendő pusztán formálisan igénybe venni ezeket a jogorvoslatokat, hanem az eljárás során ténylegesen fel kell vetni az egyezménysértésre vonatkozó panasz lényegét. Azt követően, hogy a hazai eljárásban a végső határozatot (általában a legmagasabb szintű bíróság ítéletét) meghozták, négy hónap áll rendelkezésre a kérelem benyújtására. A kérelmezői űrlapot az összes szükséges információval és iratmásolattal együtt a négy hónapos határidő utolsó napjáig kell a Bíróság részére megküldeni. Ellenőrizze, hogy az tartalmazza-e az összes szükséges adatot és iratot.
A Bíróság csak bizonyos panaszokkal foglalkozhat. Az Egyezményben foglalt elfogadhatósági követelmények szabályozzák azt, hogy ki, mikor és miről nyújthat be panaszt. A Bíróság a megvizsgált kérelmek több mint 90%-át elfogadhatatlannak nyilvánítja. Ezért fontos, hogy ellenőrizze, hogy a kérelme megfelel-e az elfogadhatósági feltételeknek. Ezen követelményekkel kapcsolatos további kérdéseivel forduljon ügyvédhez.
Az eljárás illetékmentes. A kérelmezőnek csak saját költségeit kell viselnie (ügyvédi díj, ill. a kutatással és levelezéssel kapcsolatos költségek). A Bíróság nem nyújt segítséget abban, hogy a kérelem benyújtásával kapcsolatban esetlegesen felmerülő ügyvédi költségeket sem állja a kérelmező helyett. Az eljárás kezdeti szakaszában még nem, de a kérelemnek a Kormány részére történő esetleges megküldését követően kötelező a jogi képviselet.
Ha a Bíróság megállapítja, hogy jogsértés történt, „igazságos elégtételt” nyújthat a kérelmezőnek, azaz bizonyos károk megtérítéseként pénzösszeget ítélhet meg, és az alperesi államot a kérelmező költségeinek megtérítésére is kötelezheti.