A kitöltött EJEB-kérelmi űrlapok ellenőrzése

Ha kéri, hogy ellenőrizzem az űrlapot, megállapítom, előfordul-e benne az alábbi hibák valamelyike. A lista az EJEB követelményein, valamint a kérelmek előkészítésében és ellenőrzésében szerzett saját tapasztalatomon alapul.

I. Olyan hibák, amelyek miatt az EJEB nem fogadja el a kérelmet

1. Hibák a kérelmezői űrlap használatával kapcsolatban

  • Az űrlap elavult változatát használták; vagy
  • a kérelmet nem űrlapon nyújtották be.

Vannak azonban kivételek. Az EJEB csak kivételes esetben fogadhat el űrlap nélkül benyújtott kérelmet, különösen akkor, ha a kitöltött, hatályos űrlap helyett sürgős ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtottak be, és az legalább első ránézésre megalapozottnak tűnik. Erről azonban teljes egészében az EJEB saját mérlegelése alapján dönt, ezért határozottan azt tanácsolom, hogy ne alapozzon erre a kivételre.

2. Hibák az „A. A kérelmező” pont kitöltésénél

  • Ha a kérelmező természetes személy: az 1–9. mező nincs kitöltve, vagy hibásan van kitöltve.
  • Ha a kérelmező szervezet: a 10–16. mező nincs kitöltve, vagy hibásan van kitöltve.
  • Ha több kérelmező van:
    • a második és minden további kérelmező adatait nem külön lapon adták meg (a kérelmezők sorszámozásával);
    • ha a kérelmezők panaszai különböző tényeken alapulnak: kérelmezőnként külön űrlap helyett egyetlen közös űrlapot nyújtottak be.
  • Ha tíznél több kérelmező van:
    • az űrlaphoz nem csatolták az összes kérelmező adatait tartalmazó táblázatot;
    • ha képviselőként ügyvédet bíztak meg: az űrlaphoz nem csatolták a táblázat elektronikus változatát.

3. Hibák a „B. Állam(ok), amely(ek) ellen a kérelem irányul” pont kitöltésénél

  • A 17. mezőben nincs bejelölve minden olyan állam neve, amely ellen a kérelmet előterjesztik.

4. Hibák a „C. Az egyéni kérelmező képviselője” pont kitöltésénél

  • Ha a kérelmező természetes személy, és képviselőt bízott meg:
    • a 34. és 36. mező nincs kitöltve, vagy hibásan van kitöltve; vagy
    • a 33. mezőben nincs ott a kérelmező saját kezű aláírása; vagy
    • a 35. mezőben nincs ott a képviselő saját kezű aláírása;
    • ha a képviselő nem ügyvéd: a 18–25. mező nincs kitöltve, vagy hibásan van kitöltve;
    • ha a képviselő ügyvéd: a 26–32. mező nincs kitöltve, vagy hibásan van kitöltve.

Vannak azonban kivételek. Külön meghatalmazás elfogadható lehet, ha meggyőző magyarázatot adnak azokra a leküzdhetetlen gyakorlati nehézségekre, amelyek miatt magán az űrlapon nem lehetett kitölteni és aláírni a „Meghatalmazás” pontot. Ha a kérelmező szervezet, az 53–56. mező esetében külön meghatalmazás szintén elfogadható lehet ilyen meggyőző magyarázat mellett.

5. Hibák a „D. A kérelmező szervezet képviselője” pont kitöltésénél

  • Függetlenül attól, hogy a D.2. pont ki van-e töltve, a 38–45. mező nincs kitöltve, vagy hibásan van kitöltve.
  • Если заявитель – организация и назначил представителя – адвоката или юриста:
    • a 46–52. mező nincs kitöltve, vagy hibásan van kitöltve;
    • если представитель при этом не является должностным лицом организации:
      • az 54. és 56. mező nincs kitöltve, vagy hibásan van kitöltve; vagy
      • az 53. mezőben nincs ott a szervezet tisztségviselőjének saját kezű aláírása; vagy
      • az 55. mezőben nincs ott a képviselő saját kezű aláírása.

6. Hibák az „E. A tények leírása” pont kitöltésénél

  • Az 58–60. mezőben a jogsértés szempontjából lényeges tények nincsenek teljes körűen előadva, akkor sem, ha az előadás e mezőkön kívül folytatódik.

Ha az űrlap F. pontjában több állított jogsértést adnak elő, a 6–8. pont követelményeinek teljesülését mindegyikre külön kell ellenőrizni.

Megjegyzés. A lényeges tényeket rendszerint az EJEB gyakorlatának módszeres elemzésével lehet azonosítani. Itt és a továbbiakban az EJEB gyakorlatán az adott kérdésre vonatkozó aktuális EJEB-gyakorlatot értem. Az elemzés általában a kiemelt ügyekkel kezdődik, majd azokkal az ügyekkel folytatódik, amelyeket az EJEB esetjogi adatbázisa magas vagy közepes jelentőségűként jelöl. Érdemes lehet az alacsony jelentőségűként jelölt ügyeket is áttekinteni, különösen a panaszolt államra vonatkozókat, hogy ne maradjanak ki fontos részletek. Az EJEB teljes esetjogi adatbázisa csak angolul és franciául érhető el; a más nyelvű fordítások mindig hiányosak és gyakran pontatlanok.

7. Hibák az „F. A kérelmező által állított egyezmény- (ill. jegyzőkönyv-) sértés(ek) és az az(oka)t alátámasztó érvek” pont kitöltésénél

  • A 61–62. mezőben:
    • a bal oldali oszlopban nincsenek feltüntetve azok az egyezményi vagy jegyzőkönyvi cikkek, amelyekre a kérelmező hivatkozik; vagy
    • a jobb oldali oszlopban nincs megmagyarázva, hogy az előadott tények miért tanúsítják e cikkek megsértését.

Megjegyzés. Ha egy állított jogsértést a 61–62. mezőben nem megfelelően adnak elő, azt úgy tekinthetik, mintha nem is terjesztették volna elő. A magyarázatoknak csak akkor van értelmük, ha összhangban állnak az EJEB gyakorlatával.

8. Hibák a „G. Az Egyezmény 35. Cikk (1) bekezdése szerinti elfogadhatósági követelményeknek való megfelelés” pont kitöltésénél

  • Azon esetek kivételével, amikor a kérelmező kifejezetten jelezte, hogy a jogsértéssel szemben semmilyen jogorvoslatot nem vett igénybe, a 63. mezőből hiányoznak az alábbi információk:
    • az igénybe vett jogorvoslatokról; vagy
    • az igénybevételük nyomán hozott döntésekről (beleértve a végső határozat meghozatalának, valamint kézbesítésének vagy átvételének dátumát, az ügyszámokat, a döntést hozó szerveket és a döntések típusát).
  • A 64. mezőben sem az „Igen”, sem a „Nem” nincs bejelölve.
  • Ha a 64. mezőben az „Igen” van bejelölve, a 65. mezőben:
    • nincs megjelölve, mely jogorvoslatokat nem vette igénybe a kérelmező; vagy
    • nincs megmagyarázva, miért nem vette őket igénybe.

Megjegyzés. Annak megítélése, hogy mely jogorvoslatokat kellett igénybe venni, és melyeket lehetett mellőzni, főszabály szerint az EJEB gyakorlatának vizsgálatát igényli.

9. Hibák a „H. Egyéb nemzetközi kivizsgálási, ill. rendezési eljárások” pont kitöltésénél

  • Ha a kérelmező a fenti panaszokkal kapcsolatban nem vett igénybe más nemzetközi kivizsgálási vagy rendezési eljárást, és korábban nem nyújtott be kérelmet az EJEB-hez: a 66. és 68. mezőben nincs bejelölve a „Nem”.
  • Ha a kérelmező ilyen más eljárást vett igénybe:
    • a 66. mezőben nincs bejelölve az „Igen”; vagy
    • a 67. mezőben nincs leírva, milyen panaszokkal kapcsolatban mely nemzetközi szervhez fordultak, mikor, és milyen döntés született.
  • Ha a kérelmező korábban nyújtott be kérelmet az EJEB-hez:
    • a 68. mezőben nincs bejelölve az „Igen”; vagy
    • a 69. mezőből hiányoznak e kérelmek iktatási számai.

10. Hibák az „I. Csatolt iratok listája” pont kitöltésénél

  • Legalább egy csatolt irat nincs feltüntetve:
    • a 70. mezőben; vagy
    • ha ott nincs elég hely: külön lapon, a 70. mezőben megkezdett számozás folytatásával.
  • Az alábbi határozatok és egyéb iratok másolata (szkennelt példánya vagy fényképe) hiányzik, hiányos vagy olvashatatlan:
    • minden olyan határozat és irat, amely a panaszolt intézkedéseket tartalmazza;
    • ha a kérelmező jogorvoslatokat vett igénybe:
      • az igénybevételük során hozott összes határozat, beleértve a külön indokolást tartalmazó iratokat is, ha azokat külön adták ki;
      • a nemzeti hatóságokhoz benyújtott minden olyan beadvány, amely szükséges annak igazolásához, hogy az űrlapon előadott minden egyes jogsértés lényege nemzeti szinten is felmerült;
    • ha a kérelmező az EJEB-hez fordulás határidejét a végső határozat kézbesítésének vagy átvételének napjától számítja: e dátumot igazoló iratok;
    • más nemzetközi kivizsgálási vagy rendezési eljárás igénybevétele esetén: a vonatkozó iratok;
    • ha a kérelmező szervezet: a szervezet tisztségviselőjének jogosultságát igazoló iratok.

Vannak azonban kivételek. A határozat vagy más irat másolatát nem kell csatolni, ha az űrlapon meg van magyarázva, hogy az irat beszerzése gyakorlatilag lehetetlen volt.

Megjegyzés. Határozottan javaslom:

  • ne csatoljon az űrlaphoz adathordozókat (CD-ROM-ot, pendrive-ot stb.) hang- és/vagy videofelvételekkel vagy más fájlokkal. Az ilyen anyagokon alapuló lényeges tényeket szövegesen kell előadni, az anyagok létezésének megjelölésével. Szükség esetén az EJEB külön be fogja kérni őket. A táblázat elektronikus változatát tartalmazó adathordozó (lásd a fenti 2. pontot) viszont csatolható.
  • a csatolt iratokat időrendben rendezze (vagy, ha több eljárás volt, eljárásonként, és azon belül időrendben);
  • a csatolt iratok minden oldalát folyamatos sorszámmal lássa el, és a 70. mező jobb oldalán (valamint az esetleges kiegészítő lapon) e számozás szerint adja meg, mely oldalakon található az egyes csatolmány.

11. Hibák a „Nyilatkozat és aláírás” rész kitöltésénél

  • A 72. mezőből hiányzik a dátum; vagy
  • a 73. mezőből hiányzik:
    • minden olyan kérelmező esetében, aki személyesen írja alá az űrlapot: a kérelmező saját kezű aláírása; vagy
    • minden olyan kérelmező esetében, aki helyett a képviselő írja alá az űrlapot: a képviselő saját kezű aláírása.

12. Hibák a „Kapcsolattartó a levelezéshez” rész kitöltésénél

  • Ha több kérelmező van:
    • a 74. mezőben nincs megadva egyetlen kapcsolattartó személy vezetékneve, utóneve (és ha van, apai neve) és címe;
    • ha képviselőt bíztak meg: a 74. mezőben a kérelmező adatai szerepelnek, nem a képviselőéi.

13. Hibák az űrlaphoz csatolt kiegészítés elkészítésénél

  • Ha az űrlaphoz kiegészítés van csatolva, az:
    • meghaladja a 20 oldalt; vagy
    • nem felel meg a formai követelményeknek (A4-es lapok, legalább 3,5 cm széles margók, legalább 12 pontos betűméret a főszövegben és 10 pontos a lábjegyzetekben, folyamatosan számozott oldalak és bekezdések); vagy
    • olyan lényeges tényeket, az állított jogsértések előadását vagy a jogorvoslatok kimerítésére vonatkozó információt tartalmaz, amely nem szerepel az E., F. és G. pontban.

Megjegyzés. Az űrlaphoz csatolt kiegészítés kizárólag az E., F. és G. pontban előadandó adatokon felüli további információkra és magyarázatokra szolgál. Tartalmazhat részletesebb adatokat a hazai eljárásról és arról, hogyan vizsgálták meg a nemzeti hatóságok az eléjük terjesztett érveket. A kiegészítés pontosító körülményeket és érveket is tartalmazhat az űrlapon már előadott jogsértésekkel kapcsolatban.

14. Hibák az űrlap EJEB-hez történő ismételt elküldésekor

  • Ha az EJEB nem fogadta el a kérelmet, és az űrlapot ismét elküldik, az új példányhoz csatolni kell a megismételt benyújtásban hivatkozott valamennyi irat másolatát. Hiba, ha a hiányzó iratokat vagy információkat külön küldik el, vagy nem csatolják újra a korábban már az EJEB-nek megküldött iratok másolatait.

Megjegyzés. Bár ezeknek az adatoknak a hiánya önmagában nem feltétlenül jár azzal, hogy a kérelmet nem fogadják el, határozottan javaslom a következőt. Ha a kérelmező ugyanebben az ügyben már fordult az EJEB-hez, és vonalkódos címkéket kapott, ragasszon egy ilyen címkét az űrlap első oldalának bal felső részén található megfelelő mezőbe. Ha ilyen címkéje nincs, legalább az EJEB levelében szereplő számot írja be az első oldal jobb felső részén lévő kérelemszám-mezőbe.

II. Hibák, amelyek növelik annak kockázatát, hogy a kérelmet vagy annak egy részét elfogadhatatlannak nyilvánítsák

15. Érdemi hibák az állított jogsértések előadásában

  • Az állított jogsértés előadása súlyosan ellentmondásos. Ha az űrlap F. pontjában több állított jogsértést adnak elő, a 15–17. pont szerinti súlyos ellentmondásosságot mindegyiknél külön kell értékelni. Itt és alább a „súlyosan ellentmondásos” azt jelenti, hogy az EJEB következtetései szempontjából lényeges részben:
    • az adott kérdésre vonatkozó tényelőadás:
      • belső ellentmondást tartalmaz; vagy
      • nem felel meg az űrlaphoz csatolt iratok tartalmának; vagy
    • az állított jogsértés előadása vagy az adott elfogadhatósági feltétel teljesítésére vonatkozó információ nem felel meg:
      • a tényelőadásnak; vagy
      • az EJEB gyakorlatának.

Megjegyzés. Bár ez önmagában nem feltétlenül jár azzal, hogy a kérelmet nem fogadják el, határozottan javaslom, hogy kerülje azokat a rövidítéseket, jeleket és szimbólumokat, amelyek miatt az űrlapon írt szöveg félreérthetővé válhat.

16. Érdemi hibák a jogorvoslatokra és az EJEB-hez fordulás határidejére vonatkozó információk előadásában

  • Súlyosan ellentmondásos:
    • a jogorvoslatok igénybevételére vagy igénybevételük elmaradásának okaira vonatkozó információ; vagy
    • az EJEB-hez fordulás határidejének betartására vonatkozó információ.

17. Érdemi hibák az egyéb elfogadhatósági feltételekre vonatkozó információk előadásában

  • Az űrlapon olyan jegyzőkönyv megsértését állítják, amelyet a panaszolt állam nem ratifikált.
  • Az űrlapon olyan állam által elkövetett jogsértést állítanak, amely nem részes fele az Egyezménynek.
  • Ha ésszerű kétség merül fel az alábbi elfogadhatósági feltételek bármelyikének teljesülésével kapcsolatban, az űrlapból hiányzik az adott feltétel teljesülésére vonatkozó információ, vagy a meglévő információ súlyosan ellentmondásos:
    • a panaszolt állam felelősséggel tartozhat az előadott jogsértésért;
    • a kérelmező jogosult az Egyezmény 34. Cikke alapján az EJEB-hez fordulni;
    • a képviselő meghatalmazás nélkül is eljárhat, ha az űrlapot a képviselő írta alá, a kérelmező pedig sem a 73. mezőben, sem a „Meghatalmazás” pontban nem írta alá;
    • a kérelmező a panaszolt állam joghatósága alatt állt;
    • az előadott jogsértés az Egyezménynek a panaszolt államra nézve hatályos időszakában történt, és ha a jogokat és szabadságokat valamely jegyzőkönyv rögzíti, az adott jegyzőkönyv hatályának időszakában;
    • a kérelmezőnek volt és továbbra is fennáll az áldozati státusza;
    • a kérelmezőt jelentős hátrány érte;
    • a kérelem lényegében nem azonos egy, az EJEB által már megvizsgált üggyel, és nem képezi más nemzetközi kivizsgálási vagy rendezési eljárás tárgyát.
  • A kérelemben az EJEB-hez fordulás jogával való visszaélés jelei mutatkoznak.
Az ellenőrzés után elküldöm Önnek a feltárt hibák listáját a hozzájuk tartozó magyarázatokkal együtt.
Az általam adott magyarázatok alapján szinte minden olyan hiba kijavítható, amely miatt az EJEB évente több mint 8 000 kérelmet nem fogad el. Tapasztalatom szerint ezek a hibák elkerülhetők: 22 év alatt az EJEB az általam előkészített több mint 170 kérelem mindegyikét elfogadta. Ha tehát ilyen hibák vannak az Ön űrlapjában, fel tudom tárni őket, Ön pedig ezek nélkül küldheti be az űrlapot az EJEB-hez, ezzel a lehető legnagyobbra növelve annak esélyét, hogy kérelmét elfogadják. Ha a kérelmet nem fogadják el, a Bíróság nem vizsgálja meg, vagyis a kérelem már ezen a ponton elakad. Azt is fontos megérteni, hogy ha megvárja az elutasítást, és csak utána javítja az űrlapot, szinte mindig késő lesz. Az űrlap elküldése az EJEB-hez nem függeszti fel a Bírósághoz fordulás rövid határidejét. Mire elküldi az űrlapot, a határidő egy része rendszerint már letelt, a fennmaradó rész pedig szinte mindig lejár, mire az űrlap eljut az EJEB-hez, a Bíróság ellenőrzi, majd Ön rendes postai levélben megkapja az elutasításról szóló értesítést. Ezért bár elméletileg az elutasítás után is ki lehet javítani és újra be lehet nyújtani az űrlapot, a gyakorlatban ez szinte mindig értelmetlen: a kérelmet akkor is elfogadhatatlannak fogják nyilvánítani az EJEB-hez fordulás határidejének elmulasztása miatt, ha a Bíróság egyébként elfogadná.
Attól még, hogy a Bíróság elfogadja a kérelmet, az elfogadhatóság kérdése nincs eldöntve. Az EJEB a kérelmek körülbelül 70%-át röviddel a beérkezésük után teljes egészében elfogadhatatlannak nyilvánítja. Szinte az összes többi kérelmet legalább részben elfogadhatatlannak nyilvánítja, olykor éppen abban a részben, amely a kérelmezőnek a legfontosabb. Sokszor ez magukból az ügy körülményeiből következik, de nem mindig. Előfordulhat, hogy az űrlapból fontos tények, az elfogadhatósági feltételek teljesítésére vonatkozó teljes körű információk vagy az állított jogsértések teljes előadása hiányzik. Az is lehet, hogy az előadott tények, az elfogadhatósági feltételek teljesítésére vonatkozó információk vagy az állított jogsértések előadása nincs összhangban az EJEB gyakorlatával, homályos, következetlen vagy ellentmond a csatolt iratoknak. Az ilyen hibák könnyen ahhoz vezetnek, hogy az EJEB elfogadhatatlannak nyilvánítja a kérelmet. A magyarázataim segítenek felismerni ezeket a hibákat, és megérteni, hogy a kérelem mely részét veszélyeztetik. Némelyik ilyen hiba közvetlenül a magyarázataim alapján kijavítható. Ha azonban sok van belőlük, vagy némelyikhez terjedelmes magyarázat kellene, előfordulhat, hogy az egy űrlap ellenőrzésének fix díjában foglalt három óra nem elég ahhoz, hogy mindegyikről részletesen írjak. Minden általam feltárt hibához azonban legalább rövid magyarázatot kap.
Az ellenőrzés díja 600 euró, és rendszerint legfeljebb egy hét alatt készül el.
Ha az eredményekre ennél gyorsabban van szüksége, írjon nekem és kérdezze meg, el tudom-e vállalni a sürgős ellenőrzést. Az ilyen e-mailre 24 órán belül válaszolok. Ha igennel válaszolok, és az űrlapot azonnal elküldi ellenőrzésre, a következő 24 órán belül elvégzem az ellenőrzést.
Ez az ellenőrzés egyértelműen nem Önnek való, ha az alábbi állítások közül akár egy is igaz Önre:
  • Arra számítok, hogy az ellenőrzés után javított űrlapot kapok, vagy részletes magyarázatot minden feltárt hiba kijavításához.
  • Nem állok készen arra, hogy jól olvasható szkennelt másolatokat vagy fényképeket készítsek a papíralapú mellékletekről, és azokat az űrlappal együtt ellenőrzésre benyújtsam.
  • Csak a hibák egy részét szeretném ellenőriztetni, nem az összeset.
Újrakezdés
Hiba bejelentése