Eljárási gyakorlat
Ideiglenes intézkedés iránti kérelmek1
(az Eljárási Szabályzat 39. pontja)
1 Az Eljárási gyakorlatot a Bíróság elnöke az Eljárási Szabályzat 32. pontjával összhangban 2003. március 5-én adta ki, és 2009. október 16-án, 2011. július 7-én, 2022. május 3-án, valamint 2024. március 28-án módosította
I. Bevezetés
Az Egyezmény rendszerében az Eljárási Szabályzat 39. pontja alapján kivételes körülmények között – valamely fél vagy bármely más érintett személy kérelmére, illetve a Bíróság hivatalból – ideiglenes intézkedés rendelhető el, ha helyrehozhatatlan kár közvetlen veszélye áll fenn. Ezek az intézkedések alapvető szerepet játszanak az olyan visszafordíthatatlan helyzetek megelőzésében, amelyek megakadályoznák az Egyezmény alapján előterjesztett panaszok megfelelő vizsgálatát a nemzeti bíróságok és/vagy a Bíróság részéről, továbbá adott esetben annak biztosítását, hogy a kérelmező az általa hivatkozott egyezményes jogok gyakorlati és hatékony védelmét élvezhesse.
Az ideiglenes intézkedéseknek az alperes Szerződő Fél általi be nem tartása aláássa az Emberi Jogok Európai Egyezményének 34. cikkében biztosított egyéni kérelemhez való jog hatékonyságát, valamint az államnak az Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok biztosítására vonatkozó, 1. cikk szerinti kötelezettségét. Ideiglenes intézkedések elrendelésekor a Bíróság a joghatóságát gyakorolja annak biztosítása érdekében, hogy a Magas Szerződő Felek tiszteletben tartsák az Egyezményben és annak jegyzőkönyveiben vállalt kötelezettségeiket, összhangban a 19. cikkel; e joghatóság az Egyezménynek és jegyzőkönyveinek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos valamennyi kérdésre kiterjed, az Egyezmény 32. cikkében foglaltak szerint (lásd többek között: Mamatkulov és Askarov kontra Törökország [GC], 46827/99. és 46951/99. sz., 128–129. §, ECHR 2005-I; Paladi kontra Moldova [GC], 39806/05. sz., 84–106. §, 2009. március 10.; M.K. és mások kontra Lengyelország, 40503/17. sz. és további 2 kérelem, 229–238. §, 2020. július 23.; valamint K.I. kontra Franciaország, 5560/19. sz., 115. §, 2021. április 15.). Az ideiglenes intézkedések ezért kötelező erejűek.
A 39. pont szövegét 2024. február 23-án azért módosították, hogy pontosabban meghatározza azokat a körülményeket, amelyek között ideiglenes intézkedések rendelhetők el, valamint azt a küszöböt, amelyet az ilyen intézkedések kérelmezése és alkalmazása során el kell érni. A módosítás célja az is volt, hogy a szabály szövegét összhangba hozza a Bíróságnak az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó, megszilárdult ítélkezési és eljárási gyakorlatával.
E módosított Eljárási gyakorlat célja, hogy részletes iránymutatást adjon a Bíróság Eljárási Szabályzatának 39. pontja szerinti, ideiglenes intézkedésekre vonatkozó eljárás anyagi jogi és eljárási szempontjairól, és ezáltal nagyobb egyértelműséget és átláthatóságot teremtsen az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása, az ilyen intézkedések elrendelését indokoló kivételes körülmények, valamint azok felülvizsgálatának esetei tekintetében. A dokumentum a (potenciális) kérelmezőknek, képviselőiknek, a Szerződő Feleknek és általában az érdekelt szereplőknek szól.
II. Az ideiglenes intézkedésre vonatkozó eljárás hatálya és működése
A. Az Eljárási Szabályzat 39. pontjának hatálya
Amikor a Bíróság kivételes körülmények között ideiglenes intézkedést rendel el, a helyrehozhatatlan kár közvetlen veszélyével szemben kíván védelmet nyújtani. Ezért a Bíróság csak akkor utasítja az eljárásban részt vevő feleket ilyen intézkedés alkalmazására, ha az összes rendelkezésre álló információ megvizsgálása után úgy ítéli meg, hogy az intézkedés a felek érdekében vagy az eljárás megfelelő lefolytatása érdekében szükséges. A Bíróság által elrendelt ideiglenes intézkedések előírhatják a felek számára, hogy tartózkodjanak bizonyos cselekményektől, vagy meghatározott intézkedések megtételére kötelezhetik őket.
A 39. pont újonnan kodifikált szövege szerint ideiglenes intézkedések akkor alkalmazhatók, ha „valamely egyezményes jogot érintő helyrehozhatatlan kár közvetlen veszélye”áll fenn. A „valamely egyezményes jogot érintő helyrehozhatatlan kár” olyan kárt jelent, amely jellegénél fogva nem volna jóvátehető, helyreállítható vagy megfelelően kártalanítható. Ebben az összefüggésben a „helyreállítás” a károkozást megelőző helyzetbe való visszatérést jelenti. A Bíróság tehát akkor rendel el ideiglenes intézkedéseket, ha fennáll annak veszélye, hogy ilyen intézkedések hiányában olyan helyzet alakulna ki, amelyben a restitutio in integrum és a jóvátétel más formái akkor sem lennének lehetségesek, ha a Bíróság az előtte folyó eljárás végén indokoltnak tartaná azokat. Az ügy körülményeinek ezért kellően magas súlyossági küszöböt kell meghaladniuk ahhoz, hogy a 39. pont alkalmazható legyen. Ideiglenes intézkedésekre csak akkor kerül sor, ha prima facie bizonyíték áll rendelkezésre a helyrehozhatatlan kár közvetlen veszélyére, és nem pusztán azért, mert a kérelmezők ideiglenes intézkedések hiányában nehézségeket szenvednének el. A hazai jogorvoslatok kimerítéséről lásd alább a III.C. részt.
A Bíróság tehát főszabály szerint csak kivételes esetekben, az összes releváns körülmény szigorú vizsgálata alapján rendel el ideiglenes intézkedéseket. Az ilyen ügyek többségében a rendelkezésre álló bizonyítékok olyan, egyértelműen védhető állítást támasztanak alá, amely szerint az életet és a testi épséget valós veszély fenyegeti, és ebből az Egyezmény alapvető rendelkezéseinek megsértésével járó súlyos sérelem tényleges kockázata következik.
B. A 39. pont szerinti eljárásban döntést hozó szervek
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmekről való döntésre vonatkozó bírósági hatáskört az ügyeletes bírák, illetve adott esetben a Szekció elnöke, a Kamara, a Nagykamara elnöke, a Nagykamara vagy a Bíróság elnöke gyakorolják (a 39. pont 2. bekezdése).
Az ügyeletes bírák azok a bírák, akiket az Eljárási Szabályzat 8. pontjának 1. és 2. bekezdése alapján az öt Szekció alelnökévé választottak. A Bíróság elnöke a 39. pont 5. bekezdése alapján jelöli ki őket az ideiglenes intézkedés iránti kérelmek elbírálására. 2022 óta mind az öt Szekció alelnöke ügyeletes bíróként jár el. A gyakorlat szerint az ügyeletes bírák nem vizsgálják azokat az ideiglenes intézkedés iránti kérelmeket, amelyek azzal a Szerződő Féllel szemben irányulnak, amely tekintetében az adott bírót megválasztották, vagy amelynek állampolgára.
A 39. pont módosított változatában a Bíróság teljes ülése úgy döntött, hogy külön jogalapot vezet be, amely lehetővé teszi a Bíróság elnöke számára, hogy szükség esetén ideiglenes intézkedéseket rendeljen el.
Az új egyéni kérelmekben előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmeket elsősorban az ügyeletes bírák vizsgálják, a Bíróság Hivatalán belül működő szakosított egység segítségével. Az ügyeletes bírák továbbra is élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a 39. pont 2. bekezdésében felsorolt más döntéshozók egyikéhez – ideértve a testületi döntéshozó szerveket is – utalják. Az áttételre különböző helyzetekben kerülhet sor, a kérelem jellegétől, attól az ügytől, amelyben a kérelmet előterjesztették, valamint a sürgősség fokától függően. Ez utóbbi azt is jelentheti, hogy a testületi döntéshozó szervhez való áttétel nem lehetséges; ilyenkor az ügyeletes bíró dönthet a 39. pont ideiglenes alkalmazásáról, többek között azért, hogy elősegítse az ideiglenes intézkedés iránti kérelem későbbi, ilyen szerv általi vizsgálatát. Annak eldöntése, hogy a kérelmet testületi döntéshozó szerv vizsgálja-e meg, magának a Bíróságnak a hatáskörébe tartozik.
Az államközi kérelmek keretében, a Nagykamara előtt folyamatban lévő egyéni kérelmekben, valamint a Szekciókhoz már kiosztott és közölt egyéni kérelmekben előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmeket főszabály szerint a Bíróság elnöke, a Nagykamara elnöke vagy a Szekciók elnökei vizsgálják. A testületi döntéshozó szervhez való áttétel lehetősége akkor is fennáll, ha elsőként a Bíróság elnöke, a Nagykamara elnöke vagy a Szekciók elnökei jogosultak dönteni.
C. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamat
A 39. pont szerinti döntéshozatali folyamatnak a Bíróság teljes ülése által 2023-ban végzett felülvizsgálatát követően az elfogadott döntés jellegétől függetlenül (például ideiglenes intézkedések elrendelése, kérelmek elutasítása, a kérelmek vizsgálatának elhalasztása, meglévő ideiglenes intézkedések feloldása) a Bíróság ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos valamennyi döntését határozat formájában közlik a felekkel. A határozatot az ügyeletes bíró, a Szekció elnöke, a Nagykamara elnöke vagy adott esetben a Bíróság elnöke írja alá. Az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó eljárásban határozatot hozó bírák nevét a határozatokban következetesen feltüntetik.
A határozatokat a Hivatal levele kíséri, amely az eljárásra vonatkozó tájékoztatást, valamint a feleknek címzett esetleges utasításokat vagy felhívásokat tartalmazza.
A Bíróságnak az ideiglenes intézkedés iránti kérelmekkel kapcsolatos határozatait a kérelmezőkkel az ECHR Rule 39 Site-on keresztül, faxon vagy postai úton közlik.
A Bíróság az ügy körülményeitől függően további rendelkezésig, a Bíróság előtti eljárás időtartamára vagy meghatározott időtartamra rendelhet el ideiglenes intézkedéseket.
Ha az ideiglenes intézkedéseket meghatározott időtartamra rendelik el, ennek több oka lehet, például: a Bíróság által a felektől kért releváns információk beérkezésének megvárása; annak lehetővé tétele, hogy a hazai bíróságok a folyamatban lévő eljárásokban teljes körűen megvizsgálják az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyát képező kérdést; az, hogy a kérelmet testületi döntéshozó szervnek kell megvizsgálnia, és az ülés kitűzéséhez több idő szükséges; vagy az, hogy az ügyeletes bíró szerint a határozat meghozatala előtt további időre van szükség.
Ha a Bíróság további információkat kért, az Eljárási Szabályzat 54. pontja 2. bekezdésének a) alpontja alapján mindkét felet a szükséges információk meghatározott határidőn belüli benyújtására hívják fel. A szóban forgó határidő hossza az ügy körülményeitől és a kérelem sürgősségétől függ. Ilyen esetekben a felek által benyújtott információk beérkezését követően a Bíróság dönthet arról, hogy a hatályban lévő ideiglenes intézkedést meghosszabbítja, nem hosszabbítja meg, vagy feloldja.
A Bíróság dönthet úgy is, hogy elhalasztja az ideiglenes intézkedés iránti kérelmek vizsgálatát, és információk benyújtására hívja fel a feleket, ha a sürgősség foka ezt lehetővé teszi, azokban az ügyekben, amelyekben a kérelmezők által a Bíróság elé terjesztett információk nem elegendőek a kérelem vizsgálatához, és megvalósíthatónak tűnik, hogy a Bíróság bármely döntés meghozatala előtt információkat kérjen az alperes Szerződő Féltől.
Ha a kérelem vizsgálatát elhalasztják, az alperes Szerződő Felet vagy mindkét felet az 54. pont 2. bekezdésének a) alpontja alapján a szükséges információk meghatározott határidőn belüli benyújtására hívják fel. A szóban forgó határidő hossza az ügy körülményeitől és a kérelem sürgősségének fokától függ. A felek által benyújtott információk beérkezését követően a Bíróság vagy ismét elhalasztja a kérelem vizsgálatát és további kérdéseket intéz a felekhez, vagy meghozza határozatát az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről.
A Bíróság dönthet úgy is, hogy az Eljárási Szabályzat 39. pontja 3. bekezdése alapján értesíti a Miniszteri Bizottságot az ideiglenes intézkedésről, ha az ideiglenes intézkedést elrendelő bírói szerv indokoltnak tartja az értesítést. Ilyen körülmények között a feleket tájékoztatják az értesítésről.
Ha állítás szerint az alperes Szerződő Fél nem tett eleget valamely ideiglenes intézkedésnek, és a Bíróság úgy dönt, hogy a kérelmet vagy annak egy részét közli az alperes Szerződő Féllel, a Miniszteri Bizottságot is értesíteni lehet az Egyezmény 34. cikke szerinti kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban felvetett bármely kérdésről.
Mindkét fél köteles teljes mértékben együttműködni az eljárás lefolytatásában, és különösen köteles megtenni minden olyan, a hatalmában álló intézkedést, amelyet a Bíróság az igazságszolgáltatás megfelelő működése érdekében szükségesnek tart (lásd a 44A. pontot). A kérelmezők esetében ez azt jelenti, hogy gondoskodniuk kell arról, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelmeket kellő időben nyújtsák be, és azok minden szükséges adatot és iratot tartalmazzanak (lásd alább a 32–37. bekezdést). Lényeges, hogy a kérelmezők ne halogassák kérelmük benyújtását azért, hogy nagyobb sürgősségi fokot idézzenek elő. Az ilyen késedelmek hátrányosan érinthetik a kérelmezők jogait és érdekeit, és megnehezíthetik, hogy a Bíróság hatékonyan kezelje az ideiglenes intézkedés iránti kérelmeket. A Szerződő Felek esetében sokszor – bár nem minden esetben – a sürgősség foka az ő befolyási körükbe tartozhat. A Bíróság hangsúlyozza, hogy a Szerződő Feleknek mindig lehetőségük van előzetesen jelezni a Bíróságnak, ha megítélésük szerint a 39. pont szerinti kérelem benyújtása várható, és ennek során minden releváns információt megadhatnak.
Amint azt a fenti 13. bekezdés kifejti, a Bíróság ideiglenes intézkedés iránti kérelmekkel kapcsolatos döntéseit határozat formájában közlik a felekkel; a határozatot az azt elfogadó bírói szerv írja alá. A döntésre vonatkozó további indokolás az adott bírói szerv mérlegelésétől függően adható.
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmekkel kapcsolatos döntések ellen nincs helye fellebbezésnek.
Az alperes Szerződő Fél ugyanakkor kérheti a Bíróságtól az ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozat felülvizsgálatát, ha úgy ítéli meg, hogy az intézkedések már nem szükségesek, vagy ha olyan információkkal rendelkezik, amelyek a releváns időpontban nem álltak rendelkezésre, illetve amelyeket nem bocsátottak kellő időben a Bíróság rendelkezésére. Az ilyen kérelmek benyújtására nincs meghatározott határidő. Felülvizsgálati kérelem beérkezésekor a másik fél felhívható észrevételei meghatározott határidőn belüli benyújtására. A Bíróság ezt követően megvizsgálja a felek beadványait, és valamennyi naprakész, releváns ténybeli és jogi információ alapján meghozza határozatát a felülvizsgálati kérelemről.
A körülmények megváltozása esetén a kérelmezők új ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújthatnak be, ha az eredeti kérelemnek nem adtak helyt.
A 39. pont szerinti intézkedés a Bíróság határozatával bármikor feloldható. Mivel a 39. pont szerinti rendelkezés a Bíróság előtti eljáráshoz kapcsolódik, az intézkedést különösen abban az esetben feloldják, ha az alapkérelmet nem tartják fenn.
Indokolt esetben a Bíróság dönthet úgy, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasításával egyidejűleg az alapkérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítja.
A Bíróság prioritási politikájával összhangban azok a kérelmek, amelyekben ideiglenes intézkedéseket rendeltek el, a „Sürgős kérelmek” kategóriájába (I. kategória) tartoznak. Ezért elsőbbséget élveznek a más kategóriába tartozó kérelmekkel szemben, és ügyintézésükre, illetve elbírálásukra a lehető legrövidebb időn belül kerül sor (lásd továbbá: A Bíróság prioritási politikája).
III. Az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalók
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmeket egyedileg, írásbeli eljárásban vizsgálják, és soron kívül kezelik. A Bíróság gyakorlatával összhangban a 39. pont hatálya alá nyilvánvalóan nem tartozó kérelmeket, az idő előtti kérelmeket, valamint a hiányos vagy megalapozatlan kérelmeket rendszerint nem terjesztik bíró elé határozathozatalra, hanem elutasítják. Azoknak a kérelmezőknek vagy képviselőiknek, akik az Eljárási Szabályzat 39. pontja alapján ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtanak be, meg kell felelniük az alábbi követelményeknek2.
2 Az elérhetőségi adatok teljes körű megadása elengedhetetlen.
A. A benyújtandó adatok és iratok
A kérelmeket lehetőség szerint a Szerződő Felek hivatalos nyelveinek valamelyikén kell megfogalmazni, és az ECHR Rule 39 Site-on keresztül, faxon vagy postai úton kell benyújtani. A Bíróság az e-mailben küldött kérelmekkel nem foglalkozik.
A kérelmeknek a következő adatokat kell tartalmazniuk:
• A kérelmező utóneve(i)
• A kérelmező vezetékneve
• A kérelmező jelenlegi címe vagy fogvatartásának helye
• Születési ideje
• Állampolgársága(i)
• Több kérelmező esetén minden egyes kérelmező tekintetében: „utóneve(i)”, „vezetékneve”, „jelenlegi címe”, „születési ideje” és „állampolgársága(i)”
• A képviselő utóneve(i), vezetékneve, címe és minősége, amennyiben van képviselő
• Az(ok) az állam(ok), amely(ek) ellen a kérelem irányul
A kérelemmel együtt az alább megjelölt adatokat és iratokat is be kell nyújtani.
A. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem indokai:
1. A jelenlegi helyzet részletes leírása;
2. Az állított helyrehozhatatlan kár közvetlen veszélyének jellege;
3. Minden kapcsolódó irat másolata (friss orvosi jelentések, fényképek, a kérelmező kiszolgáltatottságát igazoló iratok, a kérelmező helyzetével kapcsolatos sajtócikkek vagy jelentések stb.);
4. Eltávolítás/kiutasítás/kiadatás esetén:
a. A származási ország/célország elhagyásának részletes indokai;
b. A származási országba/célországba való visszatéréstől való félelem okai;
c. A Szerződő Fél területére történő érkezés időpontjára és körülményeire vonatkozó információk;
d. A célország;
e. Az eltávolítás/kiutasítás/kiadatás várható időpontja;
f. Minden kapcsolódó irat másolata (házkutatási parancsok, elfogatóparancsok, büntetőítéletek, a kérelmezőre vonatkozó sajtócikkek vagy jelentések, országjelentések stb.).
B. A Szerződő Fél területén folyó hazai eljárásokra vonatkozó információk:
1. A hazai eljárásokra vonatkozó információk, beleértve a bírósági határozatok és fellebbezések időpontját és tartalmát;
2. Minden egyéb releváns információ a hazai hatóságok előtti eljárásokról;
3. Minden kapcsolódó irat másolata (a nemzeti hatóságok határozatainak másolatai, bírósági határozatok, a nemzeti hatóságokhoz és bíróságokhoz benyújtott beadványok stb.);
4. Eltávolítás/kiutasítás/kiadatás esetén:
a. A menekültügyi eljárásokra vonatkozó információk, ha vannak ilyenek;
b. Az eltávolítási eljárásokra vonatkozó információk;
c. Minden kapcsolódó irat másolata.
C. Az Egyezmény hivatkozott cikkei.
D. Megfelelően kitöltött meghatalmazási formanyomtatvány, ha a kérelmet képviselő nyújtja be. A formanyomtatványt röviddel a kérelem benyújtását követően is meg lehet küldeni. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmekhez a kérelmezők hozzájárulása szükséges.
E. A Bíróságtól kapott iktatási szám, ha a jelen kérelemmel kapcsolatban már rendelkezik ilyennel.
F. Minden egyéb adat és irat, amelyet Ön szükségesnek tart.
A fent említett adatok és iratok benyújtásának elmulasztása azt eredményezheti, hogy a Bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet megalapozatlannak vagy hiányosnak tekinti.
Nem elegendő pusztán más iratokban előadott érvekre vagy hazai eljárásokra hivatkozni. A fent említett adatokat és iratokat minden kérelemhez csatolni kell.
A Bíróság nem feltétlenül veszi fel a kapcsolatot azokkal a kérelmezőkkel, akiknek az ideiglenes intézkedés iránti kérelme hiányos.
B. A kérelmek kellő időben történő benyújtása
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmeket rendszerint a végleges hazai döntés meghozatalát követően a lehető leghamarabb be kell nyújtani, hogy a Bíróságnak és Hivatalának elegendő ideje legyen az ügy megvizsgálására. Előfordulhat, hogy a Bíróság nem tud foglalkozni azokkal a kiutasítási vagy kiadatási ügyekben előterjesztett kérelmekkel, amelyek kevesebb mint egy munkanappal az eltávolítás tervezett időpontja előtt érkeznek be3.
Ha a végleges hazai döntés küszöbön áll, és fennáll az azonnali végrehajtás veszélye – különösen kiutasítási vagy kiadatási ügyekben –, a kérelmezőknek és képviselőiknek e döntés bevárása nélkül kell benyújtaniuk az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet, egyértelműen feltüntetve a döntés várható időpontját, valamint azt, hogy a kérelem a végleges hazai döntés kedvezőtlen kimenetelétől függ.
3 A Bíróság Hivatalának zárvatartásával járó hivatalos és egyéb munkaszüneti napok listája a Bíróság honlapján tekinthető meg: www.echr.coe.int/contact.
C. Halasztó hatályú hazai jogorvoslatok
A Bíróság nem jár el a hazai bíróságok határozatai elleni fellebbviteli fórumként, és kiutasítási vagy kiadatási ügyekben a kérelmezőknek igénybe kell venniük az eltávolítás felfüggesztésére alkalmas hazai jogorvoslatokat, mielőtt a Bírósághoz ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel fordulnának. Amíg a kérelmező számára nyitva állnak halasztó hatályú hazai jogorvoslatok, a Bíróság nem alkalmazza a 39. pontot az eltávolítás megakadályozására.
D. Személy eltávolítása valamely Szerződő Fél területére
Ha azt a személyt, akinek az ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasították, egy másik Szerződő Fél területére távolítják el, szükség esetén az adott állammal szemben új ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújthat be az Eljárási Szabályzat 39. pontja alapján, vagy az Egyezmény 34. cikke alapján alapkérelmet terjeszthet elő.
E. A kérelmek nyomon követése
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtását követően a kérelmező vagy képviselője köteles azt nyomon követni, és válaszolni a Bíróság Hivatalának megkereséseire.
A kérelmezőnek gondosan kell eljárnia a Bíróság Hivatalával folytatott levelezésben. Elengedhetetlen a Bíróság haladéktalan tájékoztatása a kérelmező közigazgatási jogállásában vagy egyéb körülményeiben bekövetkező bármely változásról (például ha a kérelmező tartózkodási engedélyt kap, visszatér származási országába vagy más módon címet változtat, ha változik az eltávolítás dátuma és időpontja, vagy ha új bírósági határozat vagy más fejlemény merül fel a kérelmező kérelmével kapcsolatban).
Ha ideiglenes intézkedést alkalmaztak, a kérelmezőnek vagy képviselőjének rendszeresen és haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bíróságot a folyamatban lévő hazai eljárások állásáról. Ennek elmulasztása ahhoz vezethet, hogy az ügyet törlik a Bíróság ügylajstromából.
Ha az ideiglenes intézkedés elrendelését megtagadták, a kérelmezőnek vagy képviselőjének tájékoztatnia kell a Bíróságot arról, hogy fenn kívánja-e tartani az alapkérelmét. A kérelmező képviselője saját kezdeményezésére is köteles haladéktalanul tájékoztatni a Bíróságot, ha felmerül annak a veszélye, hogy elveszíti a kapcsolatot a kérelmezővel.
Ha a kérelmet az ECHR Rule 39 Site-on keresztül nyújtották be, majd azt a határozat kérelmezővel vagy képviselőjével való közlését követően az oldalon lezárták, a Bírósághoz intézett további levelezést faxon vagy postai úton kell megküldeni. Az olyan levelezést, amelyet e-mailben közvetlenül valamely bírónak, valamely Szekció elnökének, a Bíróság elnökének vagy a Hivatal valamely munkatársának címeznek, nem veszik figyelembe.